Cikkek

NYÍRLUGOS

Részletek

Kategória: Települések

Publikálva: 2015. január 25. (vasárnap) 16:00

Írta: Super User

Találat: 643

Nyírlugos a Dél-Nyírségben, a Ligetalján található. A 471-es számú útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nyírmihálydiban van. Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja. A Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. A város nyugati része közvetlenül határos Hajdú-Bihar Megyével.

A város nevének eredete eddig még tisztázatlan, de több elképzelés született a névadásról. A Nyír-előtag a nyírfára vezethető vissza. A Lugos utótagról három változat létezik. Az első változat szerint a település határában rengeteg vadszőlő (vagy vadrózsa?) termett és ezeket lugasokra futtatták fel. A második szerint a föld minőségéről kapta a Nyírlugos nevet, a harmadik szerint pedig a településen sokan foglalkoztak szőttesek készítésével és a vásznat lúggal fehérítették, így alakult ki a Nyírlugos név. Aránylag későn, a XIV. században a Guthkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok között. 1354-ben a Báthory család ecsedi ága osztozkodik rajta, ettől kezdve mindig a család Ecsedet birtokló ágáé volt.egy 1864-es feljegyzés, miszerint a lakosság nyelve magyar, szlovák és ukrán volt, de az 1900-as helységnévtár már csak magyar nyelvűnek tünteti fel a falut. Az első Magyarországi népszámlálás (1784-1787) idején Lugosnak 800 lakosa volt. Az összeírt 191 család 139 házban élt. A felnőtt férfiak közül egy pap, 98 paraszt, 67 paraszt örököse és 88 zsellér élt. Szatmár megye taksás nemeseit 1805-ben hívták össze. Lugoson ekkor már csak öt taksást találunk, ezek a vajda család tagjai. A település népességének alakulására nagy hatással volt az 1873-ban pusztító kolera-járvány. Körtvélyessy Gyula és Bánki György községi bírók visszaemlékezései szerint a falu lakosságának több, mint egyharmada elpusztult a járvány következtében. Azt a helyet, ahová a járvány áldozatait temették, ma is kolera-temetőnek nevezik. A századfordulón "Nyír Lugos"-nak 327 háza és 2030 lakója van. A mostoha természeti és gazdasági tényezők hatására a községből nagymértékű volt a kivándorlás. Főképpen Argentínába és Kanadába emigráltak az emberek. Az 1930-as évekig legalább 250 ember vándorolt külföldre. Nyírlugos népessége 1870-től 1960-ig emelkedő tendenciájú, ezt követően pedig 1975-ig csökkenést mutat. 1980-ban a népesség 96%-a, azaz 3596 fő a belterületen, 4%-a, azaz 160 fő pedig külterületen lakik.
A legutóbbi évtizedben a településen végbement jelentős változások, az infrastruktúra nagymértékű fejlődése, a várossá válás minden bizonnyal pozitív irányba tereli majd a népesség számának alakulását is, amely jelenleg 3200 fő.

Forrás: http://nyirlugosvaros.hu

• < Előző
• Következő >